2010.06.17. 23:26
kovessyroli írta:Imco írta:Oroszlan írta:Úgy tudom ez csak idén március 1-től van.
Én is igy tudom. Siminél /Szombathelyen/ értékelik és küldik ki országosan.
Kapsz linket a foto megtekintéséhez.
Ha 60 napon belül nem indul meg az eljárás akkor megusztad. /Vesztő hatálya van, vagy mi. Roli help!

/
a 60 napos határidő jogvesztő hatályú

Előre is elnézést kérek, de ez az idén változott, sajnos nem egészen így van.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Közigazgatási Kollégiumának vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban jogegységi határozatot hozott a bírságkiszabási határidővel kapcsolatban. Ezt megelőzte az, hogy parázs vita alakult ki az ügyvédek, bíróságok körében, hogy a 60 napon túl kiszabott közigazgatási bírság jogvesztő hatályú-e.
A jogegységi határozatnak a száma 1/2010., amit a 2010-es Magyar Közlöny 21. számában található meg a 9242. oldalon, ami a következőket tartalmazza:
A közúti közlekedésről szóló törvényben szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő túllépése esetén az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A határidő túllépésez ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősülhet.
Az indokolásban ki lett fejtve, hogy a különböző bíróságok között teljesen ellentétes joggyakorlat alakult ki a 60 napon túl kiszabott bírságokkal kapcsolatban. Az egyik megyei bíróság – név szerint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság – szerint a 60 napos határidő nem ügyintézési, hanem jogvesztő hatályú határidő. Ezen joggyakorlat kialakításánál a bíróság figyelembe vette a jogalkotó azon akaratát, amely szerint a közlekedésben nulla tolerancia van, “az objektív alapú felelősség bevezetésével a közlekedési szabályszegések elkövetésének észlelését követően rövid időn belül kell követnie a hatékony bírság kiszabásának a közlekedési fegyelem erősítése, a súlyos kimenetelű balesetek megelőzése, számuk csökkentése végett.” A bíróság szerint ha nem lenne jogvesztő hatályú a 60 napos határidő, akkor nem valósulna meg a jogalkotó akarata, valamint nem célszerű, ha a rendőrség időkorlát nélkül szabna ki nagy összegű bírságot.
Más bíróságok teljesen ellentétes véleményen vannak. Az ország más területén működő bíróságok szerint a 60 napos határidő ügyintézési határidő, melynek túllépése nem eredményezi a jogvesztést.
A Legfőbb Ügyész álláspontja szerint a közúti közlekedésről szóló törvény elévülést nem szabályoz, ezért a 60 napos bírságkiszabási határidő nem minősíthető jogvesztőnek.
A jogegységi határozatban a Legfelsőbb Bírósági Tanács hivatkozik a 60/2009. számú Alkotmánybírósági Határozatra, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közúti közlekedési szabályszegések a közúti közlekedési törvény általi szankcionálásával a jogalkotó egy új jogintézményt, eljárás módot és szankciófajtát választott. A jogintézmény – az alkalmazandó eljárási szabály és az eljárás jellemzői alapján – a közigazgatási jog hatálya alá tartozik. A közigazgatási hatósági eljárási törvény (Ket.) külön rendelkezik a törvényben írt határidők túllépésének jogkövetkezményeiről.
Az Alkotmánybíróság a 60/2009. határozatában részletesen kifejtette, hogy az ügyfelet alapelvként illeti meg a tisztességes eljáráshoz való jog. Amennyiben a tisztességes eljáráshoz való jog alapelve sérül, akkor hathat ki az ügy érdemére.
Megállapítható, és látható is, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogegységi határozatában egymáshoz közelítette a korábban említett két bíróság álláspontját, mondhatni összehangolta.
A Legfelsőbb Bíróság a kérdéses jogegységi határozattal tulajdonképpen sokat nem mondott, nem adott irányelvet, hiszen mindkét oldalnak igaza van, közelítette az álláspontokat:
A Kkt. a 21. § /4/ bekezdésében megjelölt határidő megsértéséhez jogkövetkezményt nem határoz meg, ezért azt a Ket. szerinti ügyintézési határidőként lehet értékelni.
A közlekedési bírságügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az állam a szabályszegőkkel szemben a közigazgatási eljárásban is büntető hatalmát érvényesíti, az alkalmazott szankció – a közlekedési bírság – a szabálysértési büntetés egyik fajtáját, a pénzbírságot váltja ki az üzembentartó objektív felelőssége alapján.
Az Alkotmánybíróság a 60/2009. /V. 28./ AB határozatban fejtette ki, hogy a Ket-ben foglalt, az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának védelmét szolgáló alapelvet a Kkt. által szabályozott közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban alkalmazni kell.
Az ügyfelet a Ket. 4. § /1/ bekezdése szerint megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.
Amennyiben a hatóság a bírságot a részére megszabott határidőn túl szabja ki, a reá irányadó eljárási szabály megsértésével jár el. Jogszabálysértés megállapítása esetén pedig – a Ket. 111. § /1/ bekezdésének rendelkezése szerint – a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi, kivéve, ha az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértése állapítható meg. Ebből következően az eljárási szabálysértés is alapul szolgálhat a határozat hatályon kívül helyezéséhez, ha – a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 31. számú állásfoglalásában írtak szerint – maga az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható.
A Ket. 4. § /1/ bekezdésében meghatározott tisztességes ügyintézéshez és a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jogot sértheti, ha a hatóság a határozat hozatalára megállapított határidőt túllépi, és ezzel az ügyfél részére a jogszerű magatartás fennálltának, vagy vele szemben szankció alkalmazása törvényi akadályának bizonyítását elnehezíti, vagy lehetetlenné teszi.
A tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmét a Ket. által megkövetelt egyes eljárási cselekményekre nyitva álló határidők túllépése is megalapozhatja, amennyiben a bizonyítást elnehezíti (pl.: az eljárás megindításáról szóló értesítésnek a bírságoló határozattal együtt való közlése).
Ha a határozat, vagy más eljárási döntés meghozatala az előírt határidőben megtörténik, de a kézbesítés és a döntés meghozatala között indokolatlanul hosszú idő telik el, akkor az szintén a tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmével járhat. Ezekben az esetekben az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihathat.
Tehát a lényeg: ha határidőn túl szabják ki a bírságot, akkor elmehetsz bíróságra, a bíróság a közigazgatási bírság határozatot hatályon kívül helyezi és a rendőrséget új eljárás lefolytatására kötelezi. Ilyenkor újraindul az ügyintézési határidő. Másodszor nem fognak hibázni, a megismételt eljárásban időben meg fog születni ugyanaz a határozat.
3 egyszerű kérdésem van:
És mi értelme van így az egésznek ?
Akkor hol is élünk ?
Jogállamban ?